Eseménynaptár
«2017. szeptember»
HKSzCsPSzV
    123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Share

Játék a halállal

(Részlet az Irodalmi Jelen beszámolójából)

Szilágyi Domokos Öregek könyve című elbeszélő költeményét Plugor Sándor képzőművészeti munkái ihlették. A felkérésre írt mű Kántor Lajos szerint nem a legkiemelkedőbb alkotása ugyan a költőnek, de művészi értéke vitathatatlan. A Kriterion Könyvkiadó a Kolozsvári Ünnepi Könyvhétre jelentette meg igényes kiadásban Szilágyi Domokos művének kétnyelvű (magyar–román) változatát a képzőművészeti alkotásokkal illusztrálva. Az új könyvről a  Minerva Ház Cs. Gyimesi Éva termében H. Szabó Gyula, Kántor Lajos, Szilágyi Júlia és a fordító, Bánfi Géza beszélgetett. 

Az egyik legkiemelkedőbb erdélyi magyar költő műfordítóként is jelentőset alkotott, egyebek mellett Nichita Stănescu, Lucian Blaga és Walt Whitman műveit ültette át magyarra. Verseit a román olvasók kevésbé ismerik, lírájának csak csekély része van lefordítva. 

Az igényes kétnyelvű kiadvány Mihaela Panainte rendezőnő kezdeményezésének is köszönhető, aki nemrég a Kolozsvári Állami Magyar Színház színpadán kétszemélyes előadást vitt színre az Öregek könyvének felhasználásával. Kántor Lajos szerint az előadás színészi teljesítménye és a rendezés kiváló, az már színházesztétikai kérdés, mennyit enged meg a művészi szabadság, veszít-e az irodalmi mű, ha a színpadi produkció során feldarabolódik, milyen interpretációs lehetőségeket nyit meg a néző-olvasó számára az előadás kelléktára, díszlete.

Az irodalomkritikus szerint a Szilágyi-életmű több darabjában föllelhető a játék a halállal motívuma, sőt egyes műveiben jóval erőteljesebben jelenik meg, mint az Öregek könyvében. A mű kapcsán Nagy Mária, a költő élettársa olyan leveleket mutatott meg, amelyek más fényben világítják meg a költeményt. Szilágyi Domokos az Öregek könyvét a marosvásárhelyi kórházban írta, innen küldött leveleket párjának, amelyekben részletesen beszámolt arról, hogyan halad a költeménnyel, és mekkora kihívás számára a felkérés. Plugor rajzainak szereplői kökösi parasztok, a székely falusi környezet a költő személyiségétől, alkatától távoli világ, hiszen ő alapvetően urbánus lírát művelt. Az 1975 májusában keltezett levelekben azt írja, hogy vagy nagyon jó, vagy nagyon rossz lesz a költemény, középút nincs, és úgy érzi, hogy a rajzokhoz képest túl intellektuális a mű. 

Kántor szerint sem nagyon jó, sem nagyon rossz a végeredmény, egy feladatnak, baráti felkérésnek tett eleget, amelyet lelkiismeretesen teljesített. Többször újraírta a verset, sokat vívódott vele. A 699 sornak pedig roppant egyszerű és praktikus magyarázata van: ennyi volt egy nyomdai ív. 

A román fordítónak, Bánfi Gézának nem lehetett könnyű dolga, hiszen Petőfitől, Aranytól számos leheletfinom költői játék, utalás, belső motívum épül be a műbe, s ezeket nem lehet román nyelven közvetíteni, hiszen a román olvasóknak vajmi keveset mondanak. Szilágyinak egyébként nem ez az egyetlen társszerzős munkája: fontos kiemelni a Palocsay Zsigmonddal közösen jegyzett Fagyöngy című kötetet és a Vermesy Péterrel írt Pimpimpáré című gyermekverskötetet.

Szilágyi Júlia irodalomtörténész újraolvasva a könyvet más perspektívából látja, értelmezi, mint negyven évvel ezelőtt, amikor a mű született. Az öregséghez mint biológiai, lelki, életrajzi folyamathoz most több köze van. Negyven éve, hogy elveszítettük a költőt, de csak fizikai értelemben, hiszen a jelenléte a versein keresztül nem szűnt meg. Szisz szavaival élve „mi vagyunk az élet nyugdíjasai” – vallotta. 

Az Öregek könyvének megírásához több kellett, mint tehetség, a költő azt is át tudta érezni, amit nem élt át, érzelgősség, pátosz nélkül volt részese embertársai szenvedéseinek. Plugor Sándor és Szilágyi Domokos is féltek az öregségtől, de szembeszálltak vele. A vigaszt, a szeretetet, a bátorságot, az embertársaink iránti empátiát kortól függetlenül fiatalnak, öregnek egyaránt meg kell tanulnia. Szilágyi Domokos több életet élt át, mint ami két évszám között eltelik. 

H. Szabó Gyula a kiadvány összeállítását mesélte el dióhéjban, és személyes benyomásait is megosztotta a részvevőkkel. Szerinte az Öregek könyve Weöres Sándor Öregek című művével is rokonítható. Számára kissé meglepő, hogy mind a költő, mind a képzőművész jóval fiatalabb volt, mint ő most, mégis milyen hitelesen tudnak beszélni az öregségről és a halálról. 

Végezetül a műfordító, Bánfi Géza fűzött néhány gondolatot az elhangzottakhoz, aki szerint Szilágyi filozófus is volt, nemcsak költő, műveiből olyan nagy gondolkodók és írók stílusjegyeire ismer rá, mint Wittgenstein vagy Camus. 

Szilágyi Domokos akár az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét védjegye is lehetne, neve több irodalmi esten elhangzott. Hozzá kapcsolódott a rendezvény záróműsora, a Hangzó csoda is, ahol kisgyerekek, fiatalok, idősebbek mondták közösen a verseit. A zord időjárás ellenére a költő szelleme sok embert az utcára csalt. 

Varga Melinda

Forrás: Irodalmi Jelen

Támogató:


 

Támogató:

 

 

     JÓ REGGELT, ERDÉLY!
     JÓ REGGELT, SZÉKELYFÖLD!
    
Kriterion-könyvekért játszhatnak 
     a Marosvásárhelyi Rádió hallgatói


 

 

Copyright © 2012. Kriterion Könyvkiadó. Minden jog fenntartva. Powered by www.voidart.ro. Designed by Matei László.