Eseménynaptár
«2017. szeptember»
HKSzCsPSzV
    123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Share

Ötven év vers

A hetvenéves Király László költőt, írót, műfordítót köszöntötték pályatársai, a Helikon és a Székelyföld című folyóirat, az Erdélyi Magyar Írók Ligája, a Kolozsvári Magyar Főkonzulátus, valamint a Kriterion Könyvkiadó a hét végén Kolozsvárott. Az ünnepi rendezvényen a költő legfrissebb verseskötetét is bemutatták.

Nap hold kék mezőben – Király László új, a Kriterion Könyvkiadó gondozásában megjelent kötete, melynek borítóját Árkossy István képzőművész készítette – közel ötven év lírai terméséből válogat. A Kolozsvári Magyar Főkonzulátus udvari termében elsőként Magdó János főkonzul köszöntötte az ünnepeltet, és kiemelte, hogy a formailag és tartalmilag is nagyon változatos verseskönyv egyik kulcsmotívuma a hazatérés: három költemény is szerepel benne ezzel a címmel 1968-ból, 1976-ból, illetve 2013-ból. A magyar diplomata után H. Szabó Gyula, a Kriterion igazgatója méltatta a költőt, és fölolvasta a könyv fülszövegében található verset.

Ezután Kántor Lajos tekintette át Király László pályáját. Az irodalomtörténész az egyik első Korunk-publikáció, az Öcsémnek induláskor című vers révén figyelt föl a tehetséges, fiatal költőre. Ez a mű szerepel első kötetében, a Vadásztáncban is, amelyhez Lászlóffy Aladár írt bevezetőt.  Kántor kiemelte a Vitorlaének című költeményt, amely 1967-ben címadója lett a korabeli fiatal költők antológiájának. Korai műveinek kimunkáltságán már tetten érhető, hogy Király László tudatosan készült a lírikusi pályára – összegzett Kántor, majd a fülszövegben olvasható vers kapcsán rákérdezett: mit ajánl a fiataloknak, milyen várat építsenek maguknak? „Csak az az övék, amit ők építenek. Ne féljenek, és keressék meg, hogyan lehetnek szabadok” – válaszolta az ünnepelt.

Kántor a továbbiakban Kassák hatására tért ki, illetve a költő Armstrong című versére, amely az 1968-ban megjelent Rendhagyó délután című kötetében található, és költészetének egyik legmeghatározóbb darabja. Miért nem szerepel a mostani válogatásban? – kérdezte Kántor. Irgalmatlanul nehéz volt a kötet anyagát összeállítani, felesége, Katona Éva segített, hiszen neki tapasztalata van versantológiák szerkesztésében – válaszolta az ünnepelt. A kiadó nem mondta meg, hogy hány költemény szerepeljen a könyvben, ez még inkább nehezítette a munkát. Valahol le kellett zárni a több mint ezer vers válogatását, ez a mű valamiért kimaradt.  

Szóba került a Ballada a fáradt asszonyokról című verseskönyv is, amelyet a költő így dedikált Kántornak: ennek az ocsmány kötetnek a fele gyenge eresztés, de a másik fele jobb, mint ahogy azt a költő és kritikusai gondolnák. A könyv Király szerint külalakra valóban csúnya munka, hiszen francia mintára, „egyszeri” olvasásra szánt zsebkönyvnek készült. Tartalmilag sem elégedett vele, de abban az időben csak úgy jelenhetett meg verseskönyv, ha tartalmazott legalább ezernégyszáz verssort, vagyis két ívet. Ha nem volt ennyi, hozzá kellett írni, vagy úgy kellett tördelni egy-egy klasszikus formájú verset, hogy hosszabb legyen. Azt is tudni kell, hogy kommunizmusban a cím gyakran félrevezető volt, egyfajta ernyő, amely alá el lehetett rejteni a verset a cenzúra elől.

A cenzúra kapcsán az ünnepelt elmesélt egy kedves történetet: kisebbik fia ötéves korában kanárimadarat szeretett volna. Vettek is kettőt, Antonius és Kleopátra névre keresztelték őket. A madarak nem bírták a tömbházlakást, a hím hamar elpusztult. Ebből vers született, a cenzorok viszont természetesen nem a kanári halálát vélték fölfedezni benne. De szerkesztői munkáját is megnehezítette a cenzúra. Harmincöt évig vezette az Utunk, majd a Helikon világirodalmi rovatát. A hetvenes, főként pedig a nyolcvanas években rendkívül nehéz volt olyan műfordítást közölni, amely Magyarországon nem jelent meg, ugyanakkor újat tudott mondani.

Király László elmondta: a rendszerváltás után attól tartott, hogy a határtalan szabadság rossz irányba tereli az irodalmat, nehezebb lesz majd választani az értékes és az értéktelen művek között.  Szerencsére nem így történt. Nagyon jó a kortárs magyar, s főként az erdélyi líra. Nem születik több jelentéktelen írás, mint régen, csak annyi a különbség, hogy ma könnyen be lehet kerülni „ C ligás” csapatba játszani. Hozzátette, nem az ő tisztje megítélni nemzedékeket, költőtársakat, az idő dönt.

A költő végezetül fölolvasott néhány verset új kötetéből, majd Lövétei Lázár László, a Székelyföld kulturális folyóirat főszerkesztője és Fekete Vince főszerkesztő-helyettes köszöntötték az ünnepeltet, ismertetve a lap ünnepi kiadását. A Helikon nevében Karácsonyi Zsolt főszerkesztő olvasta föl köszöntőbeszédét, beszámolva az irodalmi újság tisztelgő számáról. Az estet az Erdélyi Magyar Írók Ligáját képviselő László Noémi személyes hangú, megható köszöntője zárta.

A rendezvény végén Király László dedikálta új kötetét barátainak, olvasóinak.

VARGA MELINDA

Forrás: Irodalmi Jelen

Támogató:


 

Támogató:

 

 

     JÓ REGGELT, ERDÉLY!
     JÓ REGGELT, SZÉKELYFÖLD!
    
Kriterion-könyvekért játszhatnak 
     a Marosvásárhelyi Rádió hallgatói


 

 

Copyright © 2012. Kriterion Könyvkiadó. Minden jog fenntartva. Powered by www.voidart.ro. Designed by Matei László.